Maár Gyula
Rendezők > M
Maár Gyula (Budapest, 1934. augusztus 2. – Budapest, 2013. december 20.[1]) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.
Életpályája
Polgári családba született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt 1952–1957 között, történelemből és irodalomból diplomázott. Tanított néhány évig, majd 1960 és 1961 között a Medicina Könyvkiadó lektora, 1961-től 1963-ig pedig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, 1968-ban végzett rendezőként, ezután a Mafilm rendezője lett. Első jelentősebb alkotása a Balázs Béla Stúdióban készült 1971-ben Prés címmel. Első játékfilmjét 1973-ban rendezte Végül címmel – a film a mannheimi filmfesztivál fődíját nyerte el, 1974-ben pedig a touloni filmfesztiválon a legjobb rendező díjat kapta. Minden filmjét finom, mély intelligencia, ironikus humor és az élet mulandóságát érző szomorúság szőtte át. A Teketória, az Első 200 évem, a Déryné, hol van? (ez utóbbiban nyújtott alakításáért Törőcsik Marit Cannes-ban a legjobb színésznő díjjal jutalmazták) mind olyan alkotások, amik hangnemükben, ízlésükben elütnek annak a kornak sikervonulatától és elviségétől, amiben készültek. Készített tévéfilmet Giordano Bruno A gyertyás című egyetlen színpadi művéből, a rendszerváltásról szóló Hoppá c. társadalmi filmszatírája feltétlenül a legjobbak közül való a volt kommunista régióban – leleplező mondanivalója ma sokkal nyilvánvalóbb, mint amikor a film készült.
A filmszakma akkori vezetői szívesen söpörték szőnyeg alá a zavarba ejtően intelligens, sokrétű műveltségű, éles szemű, biztos ízlésű új rendezőtársat. Humora, látása rendkívül aktuális, eleven. Legtöbb filmjének operatőre Koltai Lajos volt, aki a legtiszteletteljesebb elismeréssel adózik Maár Gyula művészetének, csakúgy, mint Tarr Béla, aki Maár Gyula Töredék c. legutolsó filmjének producere volt. Rendszeresen készített filmeket a Magyar Televíziónak. Nevéhez olyan tévéfilmek rendezése fűződik, mint az 1976-ban Jókai Mór regényéből készült A lőcsei fehér asszony, a Bűn és bűnhődés vagy az Én és a kisöcsém című zenés film. Készített portréfilmet feleségéről Törőcsik Mariról, Pilinszky Jánosról és Polgár Lászlóról.
Gyermekkorában készített festményeit rövid időre kiállították Budapesten.
Színházi munkái
Szerzőként
Bűn és bűnhődés (1969)
Viszontlátásra, drága (1972)
Rendezőként
Pilinszky János: Síremlék (1978)
Szép Ernő: Patika (1979)
Hamilton: Gázláng (1983)
Remenyik Zsigmond: 'Vén Európa' Hotel (1984)
Popplewell: A hölgy fecseg és nyomoz (1985)
Erkel Ferenc: Hunyadi László (1989)
Filmjei
Rendezőként
Ablak (1966)
Skorbut (1967)
Klösz mester világa (1969)
Prés (1971, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Végül (1973, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Déryné, hol van? (1975, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Teketória (1976, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony (1976, forgatókönyvíró is) - tvfilm
Színész vagyok - Törőcsik Mari (1977) - tvfilm
Viszontlátásra, drága! (1978, forgatókönyvíró is) - tvfilm
Bűn és bűnhődés (1980) - tvfilm, színházi közvetítés
Álom a színházról (1982)
Nápolyi mulatságok (1982, forgatókönyvíró is) - tvfilm
Lysistrate (1983) – tv-opera
Felhőjáték (1983, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Micsoda útjaim (1984) - tvfilm
Széphistória (1984)
Ez csak színjáték (1985)
Lót (1985)
Első kétszáz évem (1985, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
KZ-oratórium (1986) - tvfilm, dokumentumfilm
Moldova György: Malom a pokolban (1986, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Scuderi kisasszony (1986)
Ördögi kísértetek (1986)
Az ördög talizmánja (1987) (tvfilm)
Montmartre-i ibolya (1987)
Én és a kisöcsém (1989) – tv-opera
Síremlék - Pilinszky János színműveinek (1989) - tvfilm
Búcsú a kommunizmustól (1990) - tvfilm, dokumentumfilm
A kommunizmus múmiái (1990) - tvfilm, dokumentumfilm
A szkipetárok földjén (1990)
Hoppá (1993, forgatókönyvíró is) - tvfilm
Lement a hold (1993)
Balkán! Balkán! (1993, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Fejezetek a magyar film történetéből (1995) - tvfilm, ismeretterjesztő sorozat
Moszkvai képeslap (1995)
Törőcsik Mari (1996) - portréfilm
Esti sugárkoszorú (1997) - tvfilm, versösszeállítás
Befordultam a konyhára (1997) - tvfilm, versösszeállítás
Törőcsik Mari Cannes-ben (1998) - tvfilm
Szilveszter vagy amit akartok (1998)
Ennyiből ennyi - Erdély, 1990) (2000, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Töredék (2006, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Forgatókönyvíróként
Harminckét nevem volt (1972)
Ártatlan gyilkosok (1973)
Megtörtént bűnügyek (1974)
Mese habbal (1979)
Színészként
Macbeth (1982)
Egyéb filmjei
Sziget a szárazföldön (1969) - rendezőaszisztens
A halhatatlan légiós (1971) - szaktanácsadó
Herkulesfürdői emlék (1976) - szaktanácsadó
Őszi almanach (1984)
Könyvei
Sértődött utazás (társszerző, 1969)
Díjai
Mannheimi fesztivál fődíja (1974) Végül
A filmkritikusok díja (1975)
Touloni fesztivál: legjobb rendezés díja (1975)
Újdelhi fesztivál zsűri-különdíja (1984)
Balázs Béla-díj (1984)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2009)
Életpályája
Polgári családba született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt 1952–1957 között, történelemből és irodalomból diplomázott. Tanított néhány évig, majd 1960 és 1961 között a Medicina Könyvkiadó lektora, 1961-től 1963-ig pedig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, 1968-ban végzett rendezőként, ezután a Mafilm rendezője lett. Első jelentősebb alkotása a Balázs Béla Stúdióban készült 1971-ben Prés címmel. Első játékfilmjét 1973-ban rendezte Végül címmel – a film a mannheimi filmfesztivál fődíját nyerte el, 1974-ben pedig a touloni filmfesztiválon a legjobb rendező díjat kapta. Minden filmjét finom, mély intelligencia, ironikus humor és az élet mulandóságát érző szomorúság szőtte át. A Teketória, az Első 200 évem, a Déryné, hol van? (ez utóbbiban nyújtott alakításáért Törőcsik Marit Cannes-ban a legjobb színésznő díjjal jutalmazták) mind olyan alkotások, amik hangnemükben, ízlésükben elütnek annak a kornak sikervonulatától és elviségétől, amiben készültek. Készített tévéfilmet Giordano Bruno A gyertyás című egyetlen színpadi művéből, a rendszerváltásról szóló Hoppá c. társadalmi filmszatírája feltétlenül a legjobbak közül való a volt kommunista régióban – leleplező mondanivalója ma sokkal nyilvánvalóbb, mint amikor a film készült.
A filmszakma akkori vezetői szívesen söpörték szőnyeg alá a zavarba ejtően intelligens, sokrétű műveltségű, éles szemű, biztos ízlésű új rendezőtársat. Humora, látása rendkívül aktuális, eleven. Legtöbb filmjének operatőre Koltai Lajos volt, aki a legtiszteletteljesebb elismeréssel adózik Maár Gyula művészetének, csakúgy, mint Tarr Béla, aki Maár Gyula Töredék c. legutolsó filmjének producere volt. Rendszeresen készített filmeket a Magyar Televíziónak. Nevéhez olyan tévéfilmek rendezése fűződik, mint az 1976-ban Jókai Mór regényéből készült A lőcsei fehér asszony, a Bűn és bűnhődés vagy az Én és a kisöcsém című zenés film. Készített portréfilmet feleségéről Törőcsik Mariról, Pilinszky Jánosról és Polgár Lászlóról.
Gyermekkorában készített festményeit rövid időre kiállították Budapesten.
Színházi munkái
Szerzőként
Bűn és bűnhődés (1969)
Viszontlátásra, drága (1972)
Rendezőként
Pilinszky János: Síremlék (1978)
Szép Ernő: Patika (1979)
Hamilton: Gázláng (1983)
Remenyik Zsigmond: 'Vén Európa' Hotel (1984)
Popplewell: A hölgy fecseg és nyomoz (1985)
Erkel Ferenc: Hunyadi László (1989)
Filmjei
Rendezőként
Ablak (1966)
Skorbut (1967)
Klösz mester világa (1969)
Prés (1971, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Végül (1973, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Déryné, hol van? (1975, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Teketória (1976, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony (1976, forgatókönyvíró is) - tvfilm
Színész vagyok - Törőcsik Mari (1977) - tvfilm
Viszontlátásra, drága! (1978, forgatókönyvíró is) - tvfilm
Bűn és bűnhődés (1980) - tvfilm, színházi közvetítés
Álom a színházról (1982)
Nápolyi mulatságok (1982, forgatókönyvíró is) - tvfilm
Lysistrate (1983) – tv-opera
Felhőjáték (1983, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Micsoda útjaim (1984) - tvfilm
Széphistória (1984)
Ez csak színjáték (1985)
Lót (1985)
Első kétszáz évem (1985, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
KZ-oratórium (1986) - tvfilm, dokumentumfilm
Moldova György: Malom a pokolban (1986, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Scuderi kisasszony (1986)
Ördögi kísértetek (1986)
Az ördög talizmánja (1987) (tvfilm)
Montmartre-i ibolya (1987)
Én és a kisöcsém (1989) – tv-opera
Síremlék - Pilinszky János színműveinek (1989) - tvfilm
Búcsú a kommunizmustól (1990) - tvfilm, dokumentumfilm
A kommunizmus múmiái (1990) - tvfilm, dokumentumfilm
A szkipetárok földjén (1990)
Hoppá (1993, forgatókönyvíró is) - tvfilm
Lement a hold (1993)
Balkán! Balkán! (1993, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Fejezetek a magyar film történetéből (1995) - tvfilm, ismeretterjesztő sorozat
Moszkvai képeslap (1995)
Törőcsik Mari (1996) - portréfilm
Esti sugárkoszorú (1997) - tvfilm, versösszeállítás
Befordultam a konyhára (1997) - tvfilm, versösszeállítás
Törőcsik Mari Cannes-ben (1998) - tvfilm
Szilveszter vagy amit akartok (1998)
Ennyiből ennyi - Erdély, 1990) (2000, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Töredék (2006, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm
Forgatókönyvíróként
Harminckét nevem volt (1972)
Ártatlan gyilkosok (1973)
Megtörtént bűnügyek (1974)
Mese habbal (1979)
Színészként
Macbeth (1982)
Egyéb filmjei
Sziget a szárazföldön (1969) - rendezőaszisztens
A halhatatlan légiós (1971) - szaktanácsadó
Herkulesfürdői emlék (1976) - szaktanácsadó
Őszi almanach (1984)
Könyvei
Sértődött utazás (társszerző, 1969)
Díjai
Mannheimi fesztivál fődíja (1974) Végül
A filmkritikusok díja (1975)
Touloni fesztivál: legjobb rendezés díja (1975)
Újdelhi fesztivál zsűri-különdíja (1984)
Balázs Béla-díj (1984)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2009)
Kossuth-díj (2010)